Már jó ideje, hogy elkészült két kicsi szuszék.
A kevésbé feldolgozott őrségi típusba tartoznak – ott például gyakorta készítették tölgyfából. A színes mezőket bodzabogyóból (lekvár sűrűségűre) főzött festékkel színeztem, faragás előtt.
Nem magyarázom őket hosszasan,úgyis kiterjedt irodalmuk van, a száraz tudományostól a misztikus mesékig. Gyakorlati szempontból annyit, hogy roppant egyszerű a szerkezet, és roppant erős. És mindig öröm csinálni. Amolyan román kori masszív barátok ezek, súlyosak, tömörek, örökkévalók.
A másik, eltérő mintával:
A lakhelyén (egy őriszentpéteri házban):
És néhány kép munka közben:
Nyeregfedelű láda látható itt
