<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Faműves</provider_name><provider_url>https://famuves.cafeblog.hu</provider_url><author_name>famuves</author_name><author_url>https://famuves.cafeblog.hu/author/famuves/</author_url><title>Eperfa - érett korban</title><html>&lt;p&gt;Kicsit unom magam, amikor felmondom a közhelyeket arról, hogy mennyire szép is, hogy a fa természetes, lélegző, velünk élő-öregedő anyag. Pedig tényleg.&lt;br /&gt; 2009. őszén tettem fel egy &lt;a target=&quot;_blank&quot; href=&quot;http://famuves.blog.hu/2009/09/16/polc_es_megint_eperfa&quot;&gt;posztot egy fürdőszobai faliszekrényről&lt;/a&gt;. Akkor örültem, hogy nagyon lassan készült el a bútor, és láthattam, hogyan érik. Hát aminek akkor örültem, csak a kezdete volt valaminek. Idén augusztusban (közel 4 év telt el) egy költöztetés ürügyén megint közelről barátkozhattam a polcocskával. Csak telefonnal tudtam lefényképezni, de így is meggyőző.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egymás mellé teszem az akkori és a mostani állapotot.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.cdn.blog.hu/fa/famuves/image/eper/abl002.jpg&quot; alt=&quot;eperfa&quot; class=&quot;imgnotext&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És még egy &quot;ilyen volt-ilyen lett&quot; kép:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img src=&quot;http://m.cdn.blog.hu/fa/famuves/image/eper/abl001.jpg&quot; alt=&quot;érett eperfa&quot; class=&quot;imgnotext&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hát ennyi. Ugye, hogy csodálatos?&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>