Érkezett egy hozzászólás az asztalosszerkezetekről szóló blogom egyik bejegyzéséhez – a kommentelő (falconw) igazából a honlapomon lévő szöveget kifogásolta, valamiért kicsit arrébb.
Kimoderálni nem akartam, de úgy gondoltam, szó nélkül sem szabad hagyni. Ugyanis több tévedést tartalmaz, mondhatni hitbéli téziseket állít szembe tudományos leírásokkal. (Szándékosan mondataira bontva idézem, nem akarom, hogy innen terjedjenek tovább áltudományos állítások.)
1.
“A szuszék Erdélyben úgy ismert, mint tulipános láda. (És tulipánokkal is van díszitve)
Gyakran találkozom ezzel a tévhittel. Valamiért szívesen ragasztanánk minden szép láda neve elé a “tulipános” szót, mint valami medaliont. Tévesen. Maga az ácsolt láda archaikusabb, pilléres szerkezetű darab, felépítése inkább egyes épületekhez, mint specialisták által készített bútorokhoz teszi hasonlatossá. Ezzel szemben a tulipános láda ún. asztalosbútor.
Ácsolt ládák régen és ma. A bal oldali: Terehegy (Baranya m.) 1837. Néprajzi Múzeum, Budapest
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/img/1-432p.jpg
“Az ácsolt láda sokáig tartotta vezető szerepét, míg végül a XVIII. század folyamán mindinkább átadta azt a festett ládáknak. … A háziiparosok készítette szuszékokkal szemben a festett ládák tanult iparosok munkái. …Az összes magyar parasztbútor közül a festett ládák, vagy ahogyan a reformkortól kezdve általánosan nevezik, a “tulipános ládák” mutatják a legnagyobb formai és díszítésbeli változatosságot. … a tulipános láda fiókkal, páros fiókkal kombinálva többféle átmenetet alkot a tisztán fiókos szekrények, a sublótok felé.”
(Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete Akadémiai Kiadó, 1981.)
Lásd még a Néprajzi lexikonban ITT és ITT.
(Az egész lexikon megtalálható az interneten, ITT.)
