Anyag, szerkezet, funkció… Bútorok fából
Van ez az íróasztal. Eddig készült ilyen égerfából, kőrisből, és kőris lábazattal fekete dió lappal.
Sokáig gondoltam úgy, a tölgyfa csak arra alkalmas, hogy súlyos, komorra pácolt faragott bútorok készüljenek belőle öregedő uraknak. Aztán találkoztam néhány svéd és angol darabbal, és más lett a véleményem.
Ezt az asztalt idén sikerült először ebből az anyagból összehozni.
Íme:
Készült két íróasztal.
Két iker fiúnak. Waldorf iskolába járnak, ahol nagyobb ív papírokat és füzeteket használnak. E miatt az asztallapokat nagyobbra kellett méretezni a szokásosnál. De nem ez volt az egyetlen érdekessége a munkának.
Valójában a tegnapi poszthoz tartoznak még ezek a fotók.
Ott már sok lett volna a jóból, ezért külön bejegyzésbe teszem őket. Egy nyúlfarknyi kis galéria, igazából csak arról van itt néhány kép, hogyan takarom el a lapot merevítő fecskefarkú heveder bejáratát. (Ha eltakarom.)
Az elmúlt (hosszabb) időszakban három hasonló asztal született. Nem véletlenül mondom, hogy a legritkább esetben sem soha nem készül nálam két teljesen egyforma darab. 
Először ez készült el:
A fiókelőkhöz nagyon szép anyagot sikerült találnom, kavargó-bugyborékoló szálszerkezetű kőris deszkát – de ez általában így szokott történni. Ami igazán megkülönbözteti, a fekete dió asztallap és a konténer-tető.
Eddig nem sikerült állítható magasságú gyerek íróasztalt készítenem. Azazhogy egyszer – jó régen – igen, találtam is róla egy nem túl éles képet.
A lábak végébe fúrt menetbe hajtott fa orsókkal fokozatmentesen lehetett emelni a lapot. Maga a káva négy eleme fecskefarkú fogazással épült össze, és (-te jó ég!-) a káva rövid elemei a felső élükön kialakított fecskefarkú hevederrel csatlakoztak a tetőlaphoz. Most visszagondolva – csodálatos megoldás volt. A szék lábai között látszik -vagy csak sejlik – egy okos kis szerkezet. Az első széklábakra szintén fa csavarorsók segítségével fel lehetett erősíteni egy állítható lábtámaszt.
Ennyit erről. Remélem, akad, aki érti, nagyon szakmai volt.
Ami viszont a közelmúltban összejött (rövid említés már történt róla): egy lelkes és türelmes szülőpárral kiötöltünk egy sajátos megoldást. Beleszerettek a blogon egy régi posztban közzétett rajzba.
Egy ízben Vásárhelyi János szájából hallottam, hogy nem érti, miért asztal-os az asztalos – mikor a legnagyobb kihívás mindig is a szék tervezése volt (és van).
Igaza volt.
Néhány többé-kevésbé működőképes ülőbútoron túl vagyok már, és egyik sem volt olyan, hogy egy lendülettel leültem, megrajzoltam, elkészítettem.
Több széken is dolgozom évek óta, nem is eredménytelenül. Igyekszem összeegyeztetni a hagyományos (!tökéletes!) lapba fúrt-ékelt lábmegoldást a korszerű formával és az ergonómiával. De erről majd később, egy másik posztban… Ami most érik, az egy szép, kimódolt csapozásokkal összeépített ülőbútor, amolyan "kézműves öröme" típus. Érdekes, hogy honnan hová jutott a dolog. és az sem mellékes, hogyan.
Nos:
Borzalmas firkákkal indult.
Reggelente az éppen begyújtott cserépkályha és a teám mellett, a kislányom rajzmappájába kapartam ezt-azt. Amit tudni lehetett: a majdani használó szerette volna, hogy az ülőlapon átmosolyogjanak a lábak csapvégei. A család, aki a nagyon távoli jövő ködös homályában együtt fog élni ezekkel a székekkel, udvariasan úgy tett, mintha értené, mit akartam elmondani a rajzokkal. Én már láttam, mi lesz, de szükségesnek gondoltam megfoghatóvá és megnézhetővé tenni a bútort. Három változatot megcsináltam felére kicsinyítve. Egy jó erős munkanap, PUR ragasztó, facsavarok. Azóta van mire ülni a gyerekeknek.
Alapvetően az oldalnézeti rajzok felhasználásával készültek. Egyrészt segítettek látni, hogyan fognak kinézni a székek, de e mellett azt is megmutatták, melyik típusnak melyek a szép nézetei, illetve hogy az arányokat hogyan érdemes módosítani.
A Faktúra bútor facebook oldalon megjelent játék (2011. május 17.):
Aki kitalálja, milyen tárgy alkatrészei vannak az alábbi képen, egy tábla narancsos étcsokoládét kap.
Lehet találgatni!
:))
Az ívelt frontfelületű kőrisfa asztal meglehetős népszerűségnek örvend. Többen keresnének viszont egyszerűbb, de hasonlóan alapos részlet-kidolgozással bíró gyerek íróasztalt.
Íme…
Először két asztal. Illetve egy asztal két változata. Külön konténerrel készülne, kis helyre is betehető, mert oldalt nem zárt, könnyű ki-be szállni.
Egyébként ha akarom gyerek íróasztal, ha akarom felnőtt.
… és azóta, hogy felraktam ezeket a rajzokat ide, rám talált két tiszteletre méltóan bátor család is, és kértek tőlem egy-egy darabot. Az első megnézhető itt.
Íme: 
És egy mackósabb megoldás. A bal oldali láb és a jobb oldali, a padlóig futó fiókfogantyú-sor azonos elölnézeti képet mutat: domború felületű függőleges oszlop. Lehet a rajz szerinti módon eltérő színű fából, de el tudok képzelni egy visszafogottabb megjelenést is: a bútortesttel azonos anyaból kialakított lábbal és fogantyúkkal.
Természetesen készülhet “jobbos” és “balos” kivitelben is:
Alább említettem, hogy visszatérek az ott megmutatott kőrisfa íróasztalra.
Ide teszek néhány képet, amik a honlapra nem kerül(het)nek fel ilyen-olyan okok miatt. Leginkább amolyan “werk-fotók”, a műhelyben rögzített pillanatok, vagy szerkezeti, formai részletek.
Az elején a lapmerevítés: fecskefarkú beeresztés. Ami az első képen látható, az a végeredmény.
.jpg)
