Megint a talpas bölcső.
A kép amolyan hangulatkeltő alapozás. Alább szerkezeti megoldások, fázisfotók jönnek. Aztán a végén talán valami a faragott mintákról-ból is.
Ami a legtöbbet elmond a szerkezetről, az a láb:
Látható, alaposan keresztül-kasul van fúrva. Ahogy a pillérszerkezetű bútoroknál ez általános. Akkoriban a végdeszka felső részébe is tettem egy idegen csapot, amit átengedtem a lábon. Felette volt egy tipli, és ahol elfért, 3 kex (lamello). Aztán az idegen csapot túlzásnak találtam – az alsó összekötő ékelt csapja roppant erősen és pontos szögben tartja a bölcső végét. Ráadásul nem szeretem, hogy a végdeszka a felső részen van fixálva, és ha zsugorodni támadna kedve, alul, az összekötő felett rés támadna. (A kex nem kap sok ragasztót, hogy ha kell, engedje mozdulni a deszkát, inkább, mint hogy az repedjen.)