European Design Exhibition – Düsseldorf, 2011

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}

Design Exhibition Dusseldorf 2011

  Szolgálati közlemény:
2011 május 7-21.-ig sajátos kiállítás lesz Düsseldorfban (az ugyanott zajló Eurovíziós Dalfesztivál három napja előtt, alatt és után). A szervezők a tévés dalversenyen részt vevő államokból kértek fel tervezőket, hogy készítsenek egy-egy támla nélküli ülőbútort (stool) – azt kutatva, hogy egy tárgy megfogalmazása ugyanúgy megkülönbözteti-e egymástól az országokat, mint a nyelv, a konyha, vagy az eltérő hagyományok. Magyarországot Pais-Horváth Péter képviseli. Az meg én volnék.

 Pais-Horváth Péter

2011 február 23-án kaptam egy email-t. Tárgy: European Design Exhibition Feladó: Konrad. Kevésen múlt, hogy nem töröltem, valamelyest hasonlított egy spamre. Aztán kicsit utánanéztem, a felkérést elküldő designer (Konrad Jesdinsky) és a szervező csoportosulás (Anonymous Design) egyaránt létező entitásnak látszott. Utóbbi pedig egy szimpatikusan hangzó manifesztumot is megfogalmazott.Hokedli

A darab – tulajdonképpen egy fejőszékre hajazó hokedli – elkészült.Ülőke design

Nemrég került ki a résztvevők listája. Vegyes társaság, de az látható, hogy a többség az aktuális irányzatok körül sertepertélő designer. Igazából még mindig nem értem, hogy kerültem közéjük. Az internetes kereső elsőként az én oldalamat dobta ki? Vagy tudatosan törekedtek arra, hogy a tiszta, esetenként steril munkák között legyen néhány „földszagú”, műhelyszagú munka is? (A svájci kolléga egyébként még az, aki hozzám valamennyire hasonló világot képvisel. Csak olyan svájci módon: pontosabban, tisztábban, egyértelműbben. Heinz Baumann a neve.)

A kiállítás helyszíne:
Galerie Teilmöbliert
Düsseldorf
Lorettostrasse 9.


Időközben találtam egy német blogot, ahol a külső szemlélő nézőpontjából írnak az eseményről. (Jó angolsággal.)
http://blog.smow.com/2011/03/eurodesignexhibition-sit-down-please-40-stools-from-40-countries/

Design-fanoknak amúgy is ajánlott. Főoldal: http://blog.smow.com
Időközben a hokedli felkerült a honlapomra is: http://www.faktura.hu/HOKEDLI.htm
 

 

 

Teilmöbliert Düsseldorf

 

Íróasztal

íróasztal 

Két és fél éve, 2008-ban rajzoltam egy íróasztalt. Kevés hely volt mellette és mögötte, ezért a(z oldalról való) beülést könnyítendő, a lábazatát nem tettem zárttá. Végül egy másikat választottak helyette. Szerettem volna megcsinálni az eredetileg tervezettet is. Sokáig propagáltam, amíg találtam valakit, aki elég bátor volt ahhoz, hogy rajz alapján elkészíttesse. Azazhogy csodálatos módon két ilyen család is jelentkezett, szinte egyszerre. Az egyikük számára elkészült a bútor, égerfából. (A következő szilből lesz.)

íróasztal terv

Az alábbi ábrák a “Gyerek íróasztal terve” posztban nagyobbak:Íróasztal terv
 A szerkezetet a forma szinte diktálta. Átmenő, ékelt és faszeggel erősített csapok, ácsolatokról ismert fél-fecskefarkú beeresztések kötik össze a lábazat elemeit. Az asztallapot a lábazat felső vízszintes elemei tartják mereven, fecskefarkú hevederként. A forma organikusra sikeredett – talán át kellene fogalmazni egyenesekre is…
Alulról nézve külön világa van a bútornak. Néha mintha egy hajó vagy egy épület faszerkezete látszana.

asztal szerkezetíróasztal szerkezete

Hintaló

A minap az egyik bölcsőm gazdája kedvesen megkérdezte, csinálnék-e a bölcsőből lassacskán kifelé cseperedő fiúgyermekének hintalovat. Idő hiányában azt tudtam neki ajánlani, amit másoknak is jó szívvel javasolnék, akik hintalovat -jót, megbízhatót, egyedi darabot – szeretnének: keresse meg azt, aki az itt következő darabot készítette:

hintalóHINTALÓ

 

 A mesternél, akié a terv és a dicsőség, az egyetem befejezése után egy évet inaskodtam. Úgy bocsátott el, hogy átadta nekem az egyik, hintalóra vonatkozó megrendelését, az állat sablonjaival együtt. Csináltam mindjárt négyet vagy ötöt, lassacskán tovább is adtam rajtuk. A kemény karton sablonokat talán a múlt hónapig őrizgettem. Ezen túl ha hintalovat készítek, az a saját terveim alapján lesz megcsinálva. De addig is itt van ez  a derék állat. Ha valakinek kedve szottyan rá, megtalál a honlapomon keresztül (faktura.hu). Aztán majd tovább irányítom a kedves mesterhez, aki válogatott fákból elkészíti a neki való lovat.

Garantáltan örök darab, szép, erős, igazi kézműves munka. Csak ajánlani tudom.

És itt van ez a másik, kisebbeknek, kerekeken. Vagy húsz éve szolgálja a gazdáit.

hintaló

 

 

Asztalos szakmai angol

Az imént láttam, hogy jött találat a blogra "asztalos szakmai angol" keresőszavakra.

Nem tudom, létezik-e valahol publikáció, gyűjtemény e témában (talán a Nyugat Magyarországi Egyetem megfelelő tanszékén). Mindenesetre ha valaki idetéved ilyesmit keresve: dolgozom egy angol-magyar szakmai szószedeten. Pontosabban van egy meglehetős, jó rendezetlen mappám, ahol gyűlnek a rendszerezésre váró angol szak- és nem szak szavak, képek, ábrák. Ha valakit érdekel, nem őrizgetem, a mostani, fésületlen formájában is szívesen elküldöm.

Rendbe szedésre és gyarapításra.

Egy kis aranyosság: ezt disznófül karfának mondják (pigs ear handrail):

 

 

 

 

 

 

 

A karfa lehet hogy nem pontos kifejezés. De akkor is disznófül.

És még egy kis nyelvészkedés. A lamello az lamello. Mármint a kis idegen csap, a svájci fejlesztő névadása nyomán (ennek utána kéne nézni azért). A 90’es évek elején még halacskaként találkoztam vele. Az angol kexnek mondja (biscuit, biscuit jointer).  A minap sopronban mit hallok: fisli, a helyét pedig a fisliző (gép) csinálja.  
Záhonyban ribocska lehetne. De az utolsót csak az érti, aki még az átkosban járt iskolába.

Facebook – idegen csap – étcsoki

Feltettem a Faktúra Bútor oldalamat a Facebook-ra.

Alább lehet lájkolni. (Vigyázat, az alábbi ikonra kattintással nem ezt a blogot, hanem a www.faktura.hu oldalt lájkoljuk – de egykutya, vagyis egy tőről fakad. Én vagyok az a tő:))

És hogy értelme is legyen a posztnak, felrakok egy képet egy olyan bútorrészletről, amit úgysem láthat más, csak aki ide látogat – egy ágy falhoz tolt oldalán lakik ez a kis idegen csap.

Butterfly joint – pillangó csap – mondja rá az angol. Csodálkoznék, ha nem lenne magyar neve is. De legalább valami blikkfangos német titulusa csak van. Ha valaki tudja, szóljon. (Nekem a szaloncukor jut eszembe erről a formáról.)

Ha valaki megírja a magyar és a német nevét is, annak komlyan küldök egy tábla jobb fajta étcsokit.

Ujjgyakorlatok – padláda

Nyaranta megjelenik nálam egy házaspár. Nagyon kedvesek, mondanak egy összeget, és kérnek néhány variációt, nászajándékra. A megcélzott nagyságrendtől függően tükör, falitéka, bölcső, láda kerül szóba többnyire. (Fontos adalék, hogy néptáncosok, ennek megfelelő érdeklődéssel, barátokkal.)
Rendes kis nyári ujjgyakorlat. Máskülönben nem nagyon csinálnék ilyesmit – eltekintve a bölcsőbolt termékeitől.

 

Idén sunyi módon rajzoltam nekik egy (kettő) viszonylag egyszerű, szép falitékát, megcsillantva, hogy kőrisfából is lehetne. Mellé állítottam a tavaly készített (akkor fenyőből) padládácskát. Inkább láda volt az, mint pad. Biztos voltam benne, hogy az előbbit választják. Nem jött be – nem mindig szokott bejönni.

Ez lett volna a téka:
Falitéka terv

Nem egy innovatív darab, ez a téka, de kedves, arányos, szerethető bútor lett volna.

Ez lett helyette (-égerfa). Azt hiszem, az ötéves kislányom szeretne egy ilyent a szobájába:
padláda
 

Egy nagyon egyszerű fa óra

Már-már közhelyes dolog a juhar-dió kontrasztra játszani.
Esküszöm, nem akartam erőltetni:) Eredetileg juhar-alma kombináció volt, és az alapján kértek tőlem egy hasonlót, diófával.

Két (szakmai) érdekessége volt a munkának. Az egyik, hogy ilyen vékony fa lemezt hátdó merevítés nélkül csak sugaras metszésű anyagból lehet megcsinálni, hogy csökkentsük a görbülés veszélyét.
A másik dolog, ami fejtörést okozott, a felületkezelés. A vizes bázisú lakk a dió színét öli meg, az olaj-viasz kombináció pedig a juhar hamvasságát veszi el. Az órát fehér pigmenttel kevert olajjal kezeltem, két rétegben. Működött. A dió  nem lett olyan tüzes mint amilyenné egy sima olajozás után után vált volna, de nem veszítette el a színét. A juhar pedig az lett, ami volt: fehér, barátságos, selymesen fénylő anyag. fa falióra

juhar-dió óra

fa óra
És az eredeti, almafás darab:óra - juhar, almafa

 A végére pedig mégegy alma-juhar óra, megbocsátható organikus beütéssel:fa falióra

Eperfa – képek a blogról

Örömmel találtam rá a faipar.hu oldalon Dr Molnár Sándor cikkére,
amelyik az eperfát ismerteti – és a cikk végén két képre, amit ebből a blogból emeltek át. (Lásd: Polc – és megint eperfa
Ajánlok hozzá másik képet is, amit a kereső nem hoz ki valamiért, de a fűrészelt, besötétedett eperfa felületét szépen mutatja: Eperfa – morus alba katt ide.

A link:
http://faipar.hu/alapanyag/2928,hazai-fafajok-a-feher-eperfa.html

 eperfa - morus alba

 

 

 …és ha valakit érdekel: szép képeim vannak gyalult, viaszolt szilfa felületekről is:)